Robbanásbiztos adóvevők
ATEX minősítésű kézirádiók és ipari kommunikációs eszközök veszélyes területekre.
- Zone 1 / Zone 2 megfelelőség (készülékfüggő)
- Gáz- és/vagy porlégkör (G / D) jelölések
- Védelmi típusok: d / e / i (jelölésfüggő)
Robbanásbiztos (ATEX) adóvevők • robbanásbiztos telefonok • robbanásvédelem alapok
A termékek aktuális listája, specifikációi és elérhetősége itt található: radiosystems.hu/Robbanasbiztos-adovevo. Ez az oldal egy tájékoztató landing: segít értelmezni az ATEX jelöléseket, zónákat és a kiválasztás fő szempontjait.
Tipp: az Ex jelölés egyes részeit is beírhatod (pl. “Ex db”, “II 2G”).
ATEX minősítésű kézirádiók és ipari kommunikációs eszközök veszélyes területekre.
ATEX tanúsítású okostelefonok és mobil eszközök, ahol kommunikáció és adat is kell veszélyes zónában.
Azon vállalatok számára, amelyek robbanásveszélyes munkaterületeken működnek, elengedhetetlen az ATEX-irányelv alapos ismerete annak érdekében, hogy tevékenységük megfeleljen a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, és garantált legyen a megfelelő robbanásvédelem. Társaságunk különféle ATEX-besorolású, robbanásbiztos adóvevő készülékeket kínál, azonban kulcsfontosságú, hogy ügyfeleink pontosan tisztában legyenek a számukra releváns ATEX zónabesorolással a megfelelő eszköz kiválasztásához.
Az ATEX a “robbanásveszélyes légkör” francia kifejezés rövidítése, amely az „Atmosphère Explosibles”-t takarja. Emellett az ATEX a 2014/34/EU uniós irányelv megnevezésére is utal, amit ATEX 114 néven is ismernek.
Az irányelv első változatát 1994-ben vezették be 94/9/EK néven, de 2003. július 1-je óta a 2014/34/EU az érvényes szabályozás.
Az uniós irányelv célja a robbanásveszélyes légkörben működő berendezések és védelmi rendszerek forgalmazásának és üzemeltetésének szabályozása. Ebbe beletartoznak a veszélyes területeken található elektromos és mechanikus eszközök, valamint az olyan vezérlő- és szabályozó rendszerek, amelyek a veszélyes zónákon kívül vannak, de hatással vannak a zónában működő berendezésekre.
Az irányelvek célja, hogy megvédjék azokat a személyeket, akik robbanásveszélyes környezetben dolgoznak, vagy akiket a robbanás közvetlenül érinthet.
Az irányelv az EU-ban 2014 óta forgalmazott, robbanásveszélyes légkörökhöz kapcsolódó összes berendezésre és védelmi rendszerre érvényes.
A veszélyes zónákban használt termékek gyártói felelősek az előírásoknak való megfelelés biztosításáért. Ide tartoznak az ATEX-tanúsítvánnyal rendelkező különféle eszközök, mint például okostelefonok, táblagépek és okosszemüvegek.
A robbanásvédelemmel kapcsolatos előírások a vállalatok esetében a veszélyzónák besorolásától és a berendezések kategóriáitól függnek.
A vállalatok kötelesek a munkaterületeket a megfelelő veszélyességi kategóriák szerint osztályozni. Gázok esetében a 0, 1, 2, míg por esetében a 20, 21, 22 zónák alkalmazandók.
A 0 és 20 zónákban a legmagasabb veszélyességi szint áll fenn, ahol a robbanásveszélyes keverék hosszú ideig vagy folyamatosan jelen van.
Az 1. és 21. zónákban a robbanásveszélyes keverék gyakori jelenléte feltételezhető, ezért fokozott védelem szükséges.
A 2. és 22. zónákban a veszély ritkábban fordul elő, és csak rövid ideig áll fenn.
A zónák alapján a gépeknek, berendezéseknek és szerszámoknak specifikus követelményeknek kell megfelelniük. A vállalatoknak kizárólag az adott kategóriában engedélyezett berendezéseket szabad használniuk.
A gázok és porok gyulladási hőmérséklete különböző lehet. A biztonságos üzemeltetés érdekében az irányelv előírja a berendezések maximális felületi hőmérsékletét. Hat különböző hőmérsékleti osztály létezik, amelyeket fel kell tüntetni a készülékeken, hogy a vállalatok az Ex-zónában megfelelően használhassák azokat az adott veszélyzónában.
A jogszabályi előírásokon túl a robbanásvédelmi intézkedések három szintre oszthatók. A vállalatoknak ezeket csökkenő sorrendben kell alkalmazniuk, a legmagasabb hatékonyságú védelemtől (elsődleges védelem) a legalacsonyabbig (harmadlagos védelem), hogy a munkavállalók számára maximális biztonságot biztosítsanak.
Az elsődleges cél a robbanásveszély elkerülése vagy minimalizálása. Ez magában foglalhatja a robbanásveszélyes anyagok helyettesítését biztonságosabb anyagokkal, vagy a veszélyes anyagok kizárólag biztonságos állapotban történő használatát. Egyéb intézkedések lehetnek a munkaterület rendszeres tisztítása a robbanásveszélyes anyagoktól, vagy az anyagok levegőellátásának megszüntetése.
A másodlagos védelem célja a gyújtóforrások, például szikrák és lángok megszüntetése. Ez magában foglalja az ATEX-tanúsítvánnyal rendelkező speciális eszközök használatát. Ide tartozik a berendezések és gépek megfelelő kiválasztása is, amelyek megfelelnek a felületi hőmérsékletekre vonatkozó irányelveknek.
Ez a szint akkor lép életbe, ha az elsődleges és másodlagos intézkedések nem elegendők vagy nem alkalmazhatók. Célja a robbanás okozta károk minimalizálása, például robbanásbiztos szerkezetek kialakításával vagy robbanásvédelmi rendszerek alkalmazásával.
Az ATEX-irányelv alá tartozó berendezések és védelmi rendszerek gyártóinak fel kell tüntetniük, hogy termékeik mely veszélyzónákban használhatók.
A vállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy a veszélyes területeken használt berendezéseik ATEX-tanúsítvánnyal rendelkezzenek, amelyet egy hivatalos, jóváhagyott szervezet bocsát ki. Az ilyen tanúsítványok az ATEX mellett az IECEx szabványoknak is megfelelnek.
A gyártóknak ezen felül EK-megfelelőségi nyilatkozatot is csatolniuk kell a termékhez, amely igazolja, hogy azok megfelelnek a védelmi követelményeknek. A termékeken CE-jelölésnek is szerepelnie kell.
Minden ATEX berendezésen szerepelnie kell a CE-jelölésnek, amit a bejelentett szervezet sorozatszáma követhet. A CE jelölés egy európai szabvány jelzés, amely igazolja, hogy a termék megfelel az EU által előírt egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi követelményeknek. Emellett a berendezésen megtalálható az Ex logó is, valamint egy kódsor, amely a jóváhagyási besorolást határozza meg.
Ezek az elemek együtt biztosítják, hogy a berendezés megfelelően osztályozott és biztonságos a különböző veszélyes környezetekben történő használatra.
Alkalmazás: A berendezés alkalmas bányák föld alatti részein, valamint a felszíni létesítmények azon területein, ahol tűzpára és/vagy éghető por veszélyezteti a környezetet.
Alkalmazás: A berendezés alkalmas minden nem bányászati alkalmazásra, például ipari vagy kereskedelmi környezetben.
Amennyiben egy készüléket többféle környezetben való használatra terveztek, akkor minden zónához tartozhat egy külön Ex-kód, amely jelzi, hogy a berendezés melyik veszélyes területen használható biztonságosan. Ezek a kódok részletezik a készülék specifikus védelmi szintjét és a különböző zónákhoz való alkalmasságát.
A védelmi kód olyan jelölés, amely az Ex berendezéseken található, és az elektromos szikrák kockázatának kiküszöbölésére szolgáló védelmi intézkedéseket mutatja. Minden áramkört tartalmazó készülék további védelmi jellemzőkkel rendelkezhet, például lezárt burkolattal. Az Ex jelölésben ezek a jellemzők kisbetűkkel vannak feltüntetve, amelyek egy vagy több védelmi típusra utalnak.
A robbanásveszélyes légkör kémiai tulajdonságai, mint például a molekulatömeg, a robbanási határértékek és a láng hőmérséklete, befolyásolják a robbanás kockázatát és annak súlyosságát. Ezen tulajdonságok vizsgálata során határozták meg a tervezési paramétereket, például a maximális kísérleti biztonsági rést (MESG), amely a tűzveszélyes gázok osztályozására szolgál a veszélyes területeken használt elektromos berendezések tervezése során.
A MESG azt mutatja meg, hogy a gázláng milyen könnyen képes átjutni egy hőelnyelő fémmel határolt szűk résen. Bár minden anyagnak megvannak a saját jellemzői, a MESG értékek hasonló tartományokba sorolják a gázokat, megkönnyítve ezzel a veszélyes területekre szánt berendezések kiválasztását.
Az iparban használt vegyi gázok vagy gőzök mindegyike egy adott gázcsoportba sorolható, amely segíti a berendezések megfelelő tervezését és biztonságos alkalmazását a különböző robbanásveszélyes környezetekben.
A robbanásveszélyes légköröket védeni kell a gyújtóforrásoktól, amelyek robbanást idézhetnek elő. Ilyen gyújtóforrások például a súrlódó szikrák és a magas felületi hőmérséklet. Például az alumínium alkatrészek súrlódó szikrákat hozhatnak létre, ezért fontos, hogy a tengelykapcsoló védőburkolatai ne ebből az anyagból, vagy más szikrázó fémekből készüljenek. Ezenkívül elengedhetetlen, hogy a berendezés ne lépje túl a légkör öngyulladási hőmérsékletét, mert ez is gyújtóforrásként működhet.
A hőmérséklet osztály az Ex jelölés részeként szereplő kód, amely megmutatja a berendezés maximális felületi hőmérsékletét, amelynél a készülék biztonságosan üzemelhet anélkül, hogy robbanásveszélyt okozna. Egyes esetekben a maximális felületi hőmérséklet közvetlenül fel van tüntetve a berendezésen.
Az ATEX specifikációkban előfordulhat, hogy egy környezeti hőmérsékleti tartomány is fel van tüntetve, amely a „biztonságos” működéshez szükséges. Például: +1°C < Ta < 40°C. Ha ilyen tartomány nem szerepel, akkor az alapértelmezett környezeti hőmérséklet -20°C és +40°C közötti tartománynak tekinthető.
| Osztály | Max. felületi hőmérséklet |
|---|---|
| T1 | 450 °C |
| T2 | 300 °C |
| T3 | 200 °C |
| T4 | 135 °C |
| T5 | 100 °C |
| T6 | 85 °C |
Ezek a hőmérséklet kódok meghatározzák a berendezések maximális megengedett felületi hőmérsékletét, amely alatt biztonságosan működhetnek robbanásveszélyes környezetben. Minél alacsonyabb a hőmérsékleti osztály, annál szigorúbb a berendezésre vonatkozó biztonsági követelmény.
Megjegyzés: a fenti összefoglaló tájékoztató jellegű. Zóna- és megfelelőségi döntéseknél a helyi előírások, kockázatértékelés és a konkrét készülék tanúsítványai az irányadók.